Összefoglalva az eseményeket itthon: valami elindult, egy nagyon lassú, kevésbé látványos fejlődés Magyarországon. Majdnem egy évet töltöttem itthon, suliztam, mászkáltam. Munkát nem találtam, aztán már nem is kerestem, mert rájöttem, hogy még utazni, menni akarok. Megtaláltam a célomat ami ideköt, tehát visszajövök.
Hogy mikor azt még nem tudom.
Most Londonba veszem az irányt és bízom benne, hogy klassz lesz :)
Ha gondoljátok, kövessetek az új Vlogomon :)
C U in London!
Várom az EUwork munkaközvetítő hívását, hogy mehetek-e Londonba :)
Már napok óta csak várok, mert minél előbb be kéne foglalnom a repjegyet, ha olcsóbban szeretnék kijutni.
Valószínűleg nem sok olvasót veszítek most ezzel, de azért megyek Londonba, mert azt álmodtam, hogy ott van a helyem most. Bízom benne, hogy összejön.
Ha igen akkor eldöntöttem, hogy új fejezetet kezdek: VLOGGER leszek.
(videó blogger) :)
Nem is értem miért olyan kevés itthon a vlogger, külföldön nagy divatja van.
Újabb kihívás ez nekem, mert sose bírtam a kamera előtt lenni, tudva azt hogy bárki figyelhet.. Na meglátjuk. Bízom benne, hogy felszabadultan és lazán tudok viselkedni idővel, és sajátommá tudom tenni ezt a dolgot is. Próba!
Rákattantam Bärbel Mohr könyveire.
Vicces formában ír a Vonzás Törvényéről, élvezhetően fogalmaz.
Megvan! Utazásügyintéző lettem :) A szakma amit sosem akartam igazán :)
Viszont ez az alap a rendezvényszervezéshez, szóval kénytelen voltam bevállalni.
Miután szinte 1 éve itthon vagyok úgy, hogy nincs munkám, közölték a suliban, hogy lehet, hogy nem most indul el a rendezvényszervezői szak, mivel túl kevesen vagyunk... :D
Nem tudom mi lesz, hol leszek 2 hét múlva... majd kiderül.
Tanulás közben létrehoztam Facebookon az Összetartó Magyarok Közösségét, nem számolva azzal, hogy ennek következményei lesznek :)
A csapat növekedni kezdett, és egyre inkább nő. Aminek nagyon örülök persze :), másrészt felelősség is egyben. A héten találkoztam igen szimpatikus emberekkel a csoportból. KLASSZ volt! :)
Érdekesen alakulnak a dolgok. Semmi sem úgy ahogy elterveztem. :)
Egy kicsit felhúztam magam azon, hogy kedvenc szórakozóhelyemet be fogják zárni, mert egy zászlót akarnak pont arra a helyre tenni. Olyan szinten nevetségesnek tartom a dolgot, hogy a város legjobb szórakozóhelyét ilyen hülye kifogással kell bezáratni...
14 000 ember likeolja facebookon is a Zöld Pardont és senki nem tehet semmit, mert ez már eldőlt? Nem értem hol vannak a vezetőségből azok az emberek akik támogatják az országban a fiatalok érdekeit és a magyar zenészeket?!
Ezen felbuzdúlva létrehoztam az Összetartó Magyarok Közösségét. Mert ilyen még nincs, pedig rengeg olyan embert ismerek, aki él vagy élt külföldön és szívesen segítene amiben tud magyar társain.
Egy csoport mindazon magyaroknak akik úgy érzik rajtuk is múlik, hogy erősebb nemzet legyünk, akik kiállnak egymás mellett, segítik egymást, ÖSSZETARTANAK politikai hovatartozástól függetlenül. Ha gondolod, csatlakozz:
https://www.facebook.com/home.php?sk=group_131025986974059
Végre élőben láttam a kedvenc magyar csapatom :).jpg)
Szöcske meghívott Zumba Fitess-re. :)
Táncos, pörgés - vidám mozgás.
Ma összeállt a kép, hogy miért is kellett hazajönnöm, miért éreztem, hogy valami hiányzik és valami várat magára Hollandiában. Elkezdtem mosolyogni a villamoson :)
Leesett, hogy basszus! :)
Megtaláltam, hogy mit szeretnék csinálni a jövőben, konkrét terv alakult ki a fejemben, először 29 év után :)
Egy előadás meghallgatása tette fel az i-re a pontot.
Több témakörben is ki lett mondva, többször és félreérthetetlenül... szinte szó szerint hallottam vissza gondolataimat.
Szóval az előző bejegyzésemhez képest (menni menni), lehet úgy tűnik, hogy megőrültem, de nem. Továbbra is mehetnékem van külföldre. Pedig gyönyörű idő van itthon, virágoznak a fák és én borzasztóan tetszik, hogy az allergia nem fog ki rajtam 29 év után:
ÉLVEZEM A TAVASZT! :)
Próbálom pár mondatban összefoglalni tapasztalatomat itthoni létemmel kapcsolatban:
(Akinek nem inge, ne vegye magára!)
Jó itthon. Szép. Nagyon finomak az ételek!
Egyre nagyobb az odafigyelés a Magyar Termékekre. (Hol volt ez 3 évvel ezelőtt?)
Van fejlődés, egyre több dolog épül, szépül az ország.
Egyre több a biciklis.
Egyre több a turista.
Látható a fejlődés, még akkor is ha nem érezhető, és ezt leginkább az látja aki kinn él, aztán hirtelen idejön és hoppá, de szép...
Mivel nem érezzük, nem is látjuk - én így látom. :)
Pedig van és szerintem akkor fogjuk érezni, ha mindenkinek meglesz a munkahelye ami napi 8 órás munkaidőt jelent és utána hazamegy és ÉL.
Azon felül, hogy nem találtam több hónapon keresztül megfelelő munkahelyet... jelen helyzetként azt látom, hogy a kommunizmus még rendesen érezhető nyomot hagyott itthon.
Felfogásban/gondolkodásmódban van egy-két generáció akik annyira befordultak, hogy már nem tudnak és talán már nem is akarnak változni/változtatni. Belefáradtak a sok ígéretbe és vegül önmagukban is elvesztették hitüket.
Csalódottak, így nem mosolyognak, viszont fikáznak.. mindent.
Aztán van aki belenyugodott abba, amiben él. Ők sem gyakran mosolyognak, csak leginkább léteznek.
Az én generációm pedig aki már jár/járt vagy élt kinn külföldön, ők vagy követik az előző generációt, vagy tenni akarnak valamit az országért és tesznek is, esetleg lelépnek örökre és onnan segítenek, vagy nem. :)
Végül pedig itt az új generáció akik tele vannak tervekkel, lazák és spontánok. Belőlük még hiányzik az érzés, hogy de jó itthon.. ezt majd nekik is végig kell járni...
VALAMI ELKEZDŐDÖTT! Lassan, de biztosan. Előre!
Egy Egyesület Magyarországon, amely halad a korral! :)
Konzervszobor építés hamarosan Budapest több helyszínén!
VISIT BRITAIN
ENJOY SWITZERLAND
KANADA IS WAITING FOR ME
BEAUTIFUL AUSTRALIA
Nem szeretnék itthonról elmenekülni, de olyan szinten mehetnékem támadt, hogy már alig várom, hogy újra kinn legyek. Munka nélkül itt nincs semmi. Már nagyon várom, hogy dolgozhassak jó pénzért, és ez most nagyon erős bennem. Az az érzés mikor tudod, hogy ledolgozol 1 hetet és kapod a fizetést amiből még marad is minden költséged után... mondanám, hogy megfizethetetlen érzés :), de azt hiszem csak egyszerűen SZABADSÁG. Olyan érzésem támadt itthon, mintha minden véglegesen elromlott volna, és mintha nem tehetnék semmit, hogy jobb legyen. Igen, válogattam. Nem akartam bármilyen munkát bevállalni. Itthon vagyok, miért csinálnám azokat a munkákat mint kinn, 10-ed pénzért? Ráadásul nem is vennének fel hiszen nem beszélek 2 nyelvet és nincs diplomám, mert ez most az alap ha nincs semmiféle protekciód. Szörnyen nagy csapdában éreztem magam az elmúlt időkben. Ha akartam - ha nem csak lefelé mentek a dolgok. Mondanám, hogy csak a pénz miatt, de nem így van. Szoktam hallani a kérdést: miért akarsz újra kimenni, nem érzed jól magad? Nem, nem érzem jól magam így, hogy nincs munkám, és hogy nem élhetek külön, nem tervezhetek semmit. Ha ezek nincsenek meg akkor nem vagyok szabad teljesen. Kinn tudom, ha fizikai munkát végzek is, de amint vége azt teszem amit akarok, nem kell egyfolytában a pénzre gondolnom. És még mindig itt a kalandvágy, ami egyre erősebb, szinte csak ez jár a fejemben: de jó lesz elmenni ki dolgozni. Most menekülök?! Nem tudom. Nem szeretnék, csak jobbra vágyom. Suli, vizsgák és megyek. Visszajövök még.
Beliczai Balázs a másik nagy kedvenc stand up-osom.
Március 26. 20:30
Voltam egy interjún vidéken.
Már mindent lebeszéltünk, úgy tűnt minden rendben.
Ott voltam egész délután.
Aztán hazamentem.
Éreztem, hogy valami nem ok.
Nem éreztem, hogy valóban dolgozni fogok, hiába volt lebeszélve.
Vártam a telefonhívást.
Aztán nem vártam.
Éreztem. Semmi.
Kiderült, hogy erdélyi vagyok.
Ez volt a gond.
Soha nem tapasztaltam még ilyet.
Mostmár értem miért titkolják sokan.
Nekem ez fel sem merült.
Érdekes.
Hm.
Itthon-otthon...?
Amikor legutóbb kilátogattam az utazás kiállításra kb. 5 évvel ezelőtt nem volt ilyen jól megszervezve, mint most. Design szempontból is sokkal látványosabbá tették. Óriásit fejlődött a magyar turizmus :) Hajrá Magyarország! 
.jpg)
Fotók: a Nyugat.hu-ról
Tonk Emil a magyar Brian Tracy.
Nagyon hasznos üzleti tanácsokkal lát el minket hangoskönyve, nagyszerű humorral megspékelve :)
Tudom, hogy általában letölthető anyagokat teszek ki, de ezúttal nem szeretném rontani
Tonk Emil üzletpolitikáját.
Ma az az érzésem támadt, hogy minden ami külföldön ért illúzió, az összes emlék egy szép álom volt csupán. Pontosan olyan álom, mint amit éjjel megálmodik az ember. Felkel és még egy jó ideig kihat rá, a hatása alatt van aztán egyre inkább elmúlik az az érzés, míg a végén.. csak képek maradnak.
Azért fura, hogy a múlt, a jövő és egy éjszakai álom között semmi különbség nincs... mikor eszedbejutnak múltbeli érzések, képek, illatok, zeneszámok - csak mosoly van egy újabb barázda az arcodon. Megcsináltam. Én voltam ott is. Tényleg én voltam?!
... tényleg én voltam. :)
Egy régi barátom elment. Felfoghatatlan. Talán nem is kell felfogni. Biztos vagyok benne, hogy jó helyre került, ezért nem aggódom, de hiányozni fog.
Talán ez a hiány a legrosszabb az egészben, az igazán közel állók mélységes hiányérzete, hogy ez a világ így volt kerek, Vele.
Sokan szeretik őt! Úgy gondolom, hogy boldogan ment el és boldog életet élt.
A stílus ahogyan élt... sok dologban hasonlítottunk.
Egy belevaló, jóindulatú, rendes, élni tudó srác kedvenc idézetei:
Don’t care about what people say, believe in yourself and go your own way.
Életünk napjai közül egyik sem annyira kárbaveszett, mint az, amelyen nem nevettünk.
Egy kutyának nem kell se luxus autó, se luxus ház, se drága ruhák. beéri egy útszélen talált bottal. Lehetsz gazdag, vagy szegény. Buta vagy okos. Agyafúrt vagy tökkelütött. A kutyádnak mindegy. Ő csak szeretetet kér és ad.
Hány emberről mondhatod ezt el? Hány ember szeret feltétlen és oldhatatlan szeretettel? Hány ember mellett érzed, hogy ami te vagy az különleges?...
Our deepest fear is not that we are inadequate. Our deepest fear is that we are powerful beyond measure. It is our light, not our darkness, that most frightens us. We ask ourselves, who am I to be brilliant, gorgeous, talented, fabulous? Actually, who are you not to be? You are a child of God. Your playing small doesn’t serve the world. There’s nothing enlightened about shrinking so that other people won’t feel insecure around you. We are all meant to shine, as children do. We were born to make manifest the glory of God that is within us. It’s not just in some of us; it’s in everyone. And as we let our own light shine, we unconsciously give other people permission to do the same….
Nem először esik meg velem, hogy kamu hirdetésbe botlok, vagy mondhatom úgy is, hogy újra horogra akadtam. Ezért létrehoztam egy facebookos oldalt amire bárki belinkelheti az aktuális, kerülendő hirdetéseket..
Ezután pedig töröltem.
Nem kell, hogy valami folyton arra emlékeztessen, hogy de rossz nekem/nekünk, vigyázz, félj. Az meg a másik, hogy mennyi energia megy el arra, ha ráállok az ilyesfajta hirdetések felkutatására.
Csak hát igen ideges lettem mikor egy Profession-ön feladott hirdetésre jelentkeztem, regisztráltam és nem olvastam át a szerződési feltételeket.. Nem árt ha mindenki körbeszimatol mielőtt bárhová elküldi az önéletrajzát.
Kiderült,hogy fizetnem kell a munkáért és egyébként meg küldik is az anyagokat amit szintén ki kell fizetnem...
Mikor ezt elmeséltem egy külföldi barátomnak, csak ennyit mondott: W T F ?
Ihlet-börze!
Oldaldobozként megtaláljátok azt a Szöcskék által vezérelt facebook oldalt (illetve blogot), ahol kreatív inspiráló linkekkel, képekkel, videókkal gazdagíthatjuk egymás életét :)
A Szöcskétől kapott Gretchen Rubin - Boldogságterv c. könyvet fejeztem be az imént. Rájöttem, hogy az írónő pontsan azt éli meg benne amit én mostanában. Egész jól összefoglalja azokat a praktikákat amitől az ember valóban bodogabb lesz. Számomra azért tűnik kicsit mesterkéltnek vagy feleslegesnek a dolog, mert egy ilyen terv kidolgozáshoz szerintem belső indíttatás szükséges. Nyílvánvaló, hogy tévedek, hiszen rengeteg ember életére nagy hatással van a könyv. Talán ez is segít az embereknek egy kezdő löketet adni abban, hogy kicsit jobban figyeljenek ömagukra, érzéseikre ebben a rohanó világban. Bevallom kicsit bosszant, hogy blogja mekkora olvasótáborral rendelkezik, és hányan kommentelnek az oldalán az enyémhez képest... de ez is csak azt bizonyítja, hogy fejlődésem elején járok.
http://data.hu/get/474633/1.mp3.html
http://data.hu/get/474676/2.mp3.html
http://data.hu/get/474722/3.mp3.html
http://data.hu/get/474743/4.mp3.html
Teljesen rákattantam ezekre az izgalmas és inpiráló videókra :)
Íme a kedvenc TED videóim belinkelve. Választhatsz feliratot a lejátszó bal alsó részénél.
Múltbeli kalandozás egy régi baráttal.
2010. dec. 16. - Cipősdoboz koncert
Szép volt Ákos!
Nehéz volt megfogalmaznom mégis mi bajom itthon, de azt hiszem rájöttem.
Bezártság-érzésem van itthon.
Érezhetem magam nagyon jól, érhet folyamatos öröm, mégis mintha el lennék zárva a külvilágtól.
Az emberek is teljesen rá vannak állva egyfajta gondolkodásmódra, nehéz a dolgod ha kicsit szeretnél kitörni. Egyrészt nagyon ritkán van rá mód, másrészt ez a csak a pénzért élünk, hogy kifizethessük a számlákat meg vegyünk kaját még jobban elmélyíti az egész rabszolgák vagyunk életmódot.
Megakadályozza, hogy teljesen meg tudjunk élni a dolgokat, átérezni bármit: örömöt, bánatot..
Csak menetelünk, de miért és hova azt senki sem tudja, csak azt hogy KELL!
Be kell látnom, hogy külföldön szabad vagyok, és nincs bennem félelem a jövőtől, nincs bennem bizonytalanság, teljesen önmagam lehetek.
Suli után tervezem, hogy továbbmegyek.. még nem tudom hova merre, csak el.
Vásárolok:
- Jó napot! (Köszön rám a fiatal eladó)
- Szia! :)
- Szia! (javítja ki)
Összenevetünk.
Fizetek vmit, majd elköszönök.
- Köszi, szia.
- Köszi, viszlát.
?
Feszengve járunk,
Szemellenzőt hordunk,
Jajj ott egy szomszéd,
Remegő kézzel:
Cigire kell most gyújtanunk...
Beindult a komolyabb munkakeresés, eddig nem vittem túlzásba... de most talán megint egy nagyobb változás elé érkeztem, ezért minél előbb munkát kell találnom.
Válogatok! de hiszek benne, hogy 1 hónapon belül mindenképpen találok valamit amivel elégedett leszek.
A pozitív hozzállásomon nagyban segített ez:
Keresem magam türelmetlenül, a valamit, a hajszálnyi reményt arra, hogy közelebb kerülök ahhoz, amit igazán csinálni szeretnék. Így hát hosszú idő után ellátogattam szülővárosomba, Kolozsvárra.
A város először fura volt, idegen. A sok új épület, a hirtelen földből kinőtt templomok. Hiába a sok pláza, a villogó táblák mindenütt. Csúnya.
Nulla egyéniség, betondzsungelek. Még a kommunizmusban is szebb volt a város, még a román zászlóval átölelt Mátyás szobor látványa is elviselhetőbb volt, mint ez.
Szép város volt Kolozsvár...
Szomorúan bandukoltam a városban, aztán sikerült már elveszettnek hitt régi barátokkal beszélgetni. Igen, léteznek, fura mód léteznek. Van aki a blogomat is olvassa. Ezt számomra mindig hihetetlen hallani...
Megkaptam: álmodozom.
Lehet.
Nekem így jó.
Hiányzik Amsterdam, nem vágyom Budapestre, de már Kolozsvár sem az enyém.
Itt vagyok most mégis boldogan, rájöttem hol van az otthonom.
Szöcskével ellátogattunk a Fővárosi Nagycirkuszba.
Először jártam ott. :)
Szép! és finom a nyalókájuk. Szivesen megkínálnám az ott dolgozókat is, hátha mosolyra derülnek tőle.
Jelentkeztem Greenpeace toborzónak.
Nem vettek fel, mert nem tudok elég jól rábeszélni embereket dolgokra.
Néha valóban komoly nehézséget okoz számomra a nyílvánvaló dolgokról beszélni.
Ezt eddig is tudtam, de szerettem volna vmi hasznosat csinálni.
... nem mintha 100%-osan minden Greenpeace-es törekvéssel egyet tudnék érteni, de mégiscsak nonprofit szervezet aminek a lényegi része pozitív.
Nem szeretek és nem tudok meggyőzni embereket arról, hogy vegye meg ezt, aztán meg azt, mert akkor jobb lesz neki.
Tények vannak, az emberek pedig dönthetnek. Mesemondó nem vagyok, sajnos.
Lehet az utca emberének kellett volna engem megállítani, hogy:
Bocsi!
Esetleg utalhatnék egy kis pénzt minden hónapban a Greenpeace-nek, hogy sikeresen tudjon működni a jövőben a köz javáért?
Hát jó, legyen. :)
A lényeget nem mondtam még, hogy tulajdonképpen azért sem vettek fel, mert megkérdőjeleztem, hogy itthon Magyarországon az utca emberének ilyen kiadásokra van havi szinten fedezete. Tudom, negatív vagyok, de azért kíváncsi lennék egy-egy aluljáróból hány %-a az embereknek ad ilyen jellegű adományt és hányan adják meg a bankszámlaszámukat a helyszínen?
Egy újabb hangoskönyv, amiből sokat lehet tanulni:
.jpg)
A fotót Kiefer Béla fotográfus készítette.
Az eddig leírtakból azt látom, hogy külső szemmel úgy tűnhet szép az élet itthon. Minden jó irányba halad, élvezem a helyzetet, élvezem az életet, bulizgatok. Próbáltam kevésbé személyessé tenni a blogom, ezzel is talán védekezve kicsit, hiszen nem kell rólam mindenkinek mindent tudnia.. mégis úgy érzem, hogy túl felszínes maradt az egész, csak a jéghegy csúcsát mutogatni, hiszen mindenkinek vannak programok az életében amikre ellátogat, NA ÉS?...kit érdekel, minek nézném én a másik program-csomagját végig hiszen van sajátom is?!
Mert ismerem és kész. Ennyi.
Ez kevés.. hiszen azért vagyunk páran akik visszajöttünk Magyarországra, igaz nem sokan, de jó lenne végre a lényegről beszélni.
Leírom a teljes körképet, hogy miért is jöttem én haza?
Ez az első és legfontosabb kérdés ami az emberekben beszélgetésünk során felmerül. És hát aki nem olvasta előző két blogom az csak néz most, hogy 3 és fél év után hazajött, szarrá bulizza magát, és akkor mi van: KHIT ÉRDEKEL?!
Tehát a történet lényege az, hogy bárhol éltem, sosem voltam otthon. Mindig bevándorlóként kezeltek. Hiába volt, pénzem, társaság akikkel összejártam, hétvégenként városnézések, pénz, VALAMI váratott magára. Valami ami csak itthon van, valami ami azt súgta az, hogy nem vagyok itthon csak menekülés, túlélés... nem sokan engedik meg ezt az érzést maguknak, ha fel is bukkanna, vmi jó kis kifogással elnyomják magukban (mint például dehát ez itt sokkal élhetőbb, szabadabb, jobb stb.). Van azért kivétel, akinek az a sorsa mindenféle indok nélkül, hogy máshol élje le életét. Kivételek mindig is lesznek.
Meg kell tudnom! Én is az lennék?!
Nem nehéz azért az imént említett érzéseknek helyet adni, hiszen nagyon is igazak, és gyenge pillanatokban (ami rengetegszer adódik idehaza) az ember automatikusan menekül. Bár ahogy hallottam, annak aki a szcientológiai vallásban otthon van mindez természetes:
a jelszó TÚLÉLNI!
Amit az utóbbi években megtanultam az egész biztosan ez:
TAPASZTALNI/TANULNI/FEJLŐDNI mindhalálig.
Először jártam a Papp László Sportarénában.
Nagyon szép, bár nekem a BS sokkal tágasabbnak tűnt, lehet csak azért mert mikor odajártam sokkal fiatalabb voltam :)
Placebo lépett fel, úgyhogy Szöcskével meg kellett néznünk őket közelebbről :)
Végre élőben is láthattam őket. Jó volt, nem csalódtam bennük.
A legjobb szám itt is az utolsó volt :S , amikor érezhetően ízzott a levegő.
Ha segíteni akarsz egy beteg kislányon, de pénzzel nem megy...
A 3D ismét lenyűgözött.. meg a film se rossz :)
Bár mikor ezt olvasom mindig beugrik egy igen jóképű srác neve, a V-Tech-ből :) de most nem erről akarok írni, hanem a kaukázusi kefirről.
Nagyon szeretem, szinte minden változatban de ebben most semmi izgi nincs így... viszont a jó benne, hogyha pl. Budapesten fogyasztod az utcán, a tekinteted akaratlanul is felfelé irányul, és rájössz hogy az épület amely mellett mindennap elhaladsz gyönyörű, még akkor is ha kicsit felújításra szorul.
Próbáld ki Te is!
Sok pozitív, kedves emberrel sikerült itthon összefutni eddig, többen ingyenesen vállaltak be kisebb munkálatokat.. úgymond felebaráti szeretetre hivatkozóan..
Mi ez??
Titok? Bevonzás? Vonzás törvénye?
Ezek szerint működik újra.. pedig akaratlanul is felvettem egy védekező alapállást idehaza.
Gyönyörű és meleeeg :) Vééégre MELEG!!!
Újjászülettem családommal a Sárvári Gyógy és Wellnessfürdőben.
Meglepő volt számomra, hogy este 10-ig nyitva van ...
...az árakról ne beszélgessünk most :)
Íme néhány kép...
.jpg)
Vééégre!!!
Ébred az ország.. nyílnak ki a csipás szemek.
Csak nem azért, mert változott a politikai nagyhatalom?!
Talán.
Megjelent egy számomra és más kisebbségben élő magyar népek számára (igen) fontos videó az iiiindeeexen :O , hűha... még akkor is hűha ha mindenféle egyéb szaftos hírek kerültek e hír elé. Ne becsüljük le a média hatását!!
http://index.hu/video/2010/08/21/31_orszag_magyarjai_a_vidamparkban/
Érdemes végigolvasni a fórumot is!!!
Ellátogattunk a "The Carbonfools" c. együttest megnézni ZP-ben.
Felment az ár, illetve változott a hely maga kicsit jobban kiépült.
Eddig nem ismertem a bandát, zeneileg nagyon furák, nehezen kategorizálható.
Nem negatívan értem, de valahogy nem állt össze a kép és a hang.
Nem elég kiforrott az egyéniségük véleményem szerint. (Hangsúlyozom, hogy ezt nem mint kritikát írom így.) Szerintem ezért van az, hogy talán kicsit kevésbé ismertek, mint például a HS7.
Korban nagyon vegyes társaság, különböző stílusú emberek. Ugyanakkor nagyon jól játszik mindegyikük a saját hangszerén. Az énekes hihetetlenül szépen és mély beleéléssel énekel (és ezzel azért tisztában is van :) ).
A lényeg, hogy élőben kegyetlen jól nyomják mindezek ellenére, érdemes elmenni megnézni őket!
Hiányzott már a jó kis Balaton, Szöcskével és baratnőjével leugrottunk pár napra.
Eléggé kihalt volt Siófok... szomorú.
A víz tiszta és jó meleg :) a táj gyönyörű még mindig...
Üres :S
Hazajöttem és gondoltam kilátogatok a Szigetre.
Kiderült számomra, hogy 12000 Ft a napijegy...
Őrület!!!
Hogy lehet külföldi áron egy magyar fesztivál, mikor tudják jól, hogy iszonyat kevesen tudják ezt megengedni idehaza???
Legalább lenne vmi akció ami csak magyarokat érint.. miért van több holland ill. külföldi kinn, mint magyar??? Nem az lenne normális, hogy mindent a magyarokért???
Este 11-től kilátogattam, a kedvencemet akartam megnézni az Infected Mushroom-ot, így csak 6000 Ft volt.
Sikerült 3-4 számot látni belőlük, a többit a sátor előtt töltöttem várakozással, hátha végre beengednek, ugyanis lezárták a sátort, mert nem fért be több ember...
Majdnem kitört a pánik is, komolyan ijesztő volt a helyzet egy adott pillanatban.
Rengeteg hely volt még odabenn mikor bejutottam...
A hangulat nagyon szuper volt és a legjobb számot is láthattam :)
Infected Mushroom
Éltem már Íroszágban, ill. Hollandiában és most itthon vagyok.
Itthon... de vajon otthon is?
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
